Színház- és Filmművészeti Egyetem

Koncz Gabriella

Balázs Béla-díjas filmvágó

ZSIGMOND VILMOS MOZGÓKÉPMŰVÉSZETI INTÉZET

Miért izgalmas hivatás a filmvágás?

Véleményem szerint a filmgyártásban a filmvágás az egyik legszebb hivatás. Nekem mindenképpen az. Összetett feladat, hisz a vágó a forgatókönyv megszületésétől kezdve egészen a film bemutatójának pillanatáig benne van minden éppen aktuális munkafolyamatban.

A forgatókönyv elolvasásánál kezdődik a munka. Van alkalom, hogy kilátogatunk a forgatásra is, a lehetőségektől függ.

Mikor befejeződik a forgatás, akkor kerül fókuszba a mi munkánk, és ez igazán kreatív folyamat. A vágás során alakul ki a film ritmusa, szerkezete, végső formája.

Milyen technikai változásokon ment át a szakma az elmúlt évtizedekben?

Jelentős változásokon. Ma már természetesen sokkal könnyebb technikailag megoldani a vágást, számítógéppel. Mikor én kezdtem a szakmát a MAFILM-ben, akkor még szó szerint magát a filmszalagot vágtuk, fizikailag, ollóval, préssel – ami a vágáshoz használt speciális szerkezet.

Ez elég végleges megoldásnak tűnik…

Igen, annak tűnhet, de nem volt az. Ha egy vágás nem sikerült jól, vagy meggondolta magát a rendező, vagy a vágó, a filmet újra össze lehetett ragasztani. Ez természetesen a mai technikákhoz képest őrületesen macerás és hosszadalmas eljárás, de akkor persze nem így éreztem, hisz a vágás folyamata akkoriban is varázslatos volt.

Itt az SZFE-n ma már a legmodernebb felszerelésekkel, számítógéppel és különféle programokkal dolgozunk, együtt a hallgatókkal. Az egyetemen azt az AVID vágó programot használjuk, ami mára meghatározó, mondhatnánk „ipari szabvánnyá” vált a világ nagy film- és televízió stúdióiban. De ez csupán a vágás technikai oldala. Maga a vágás alapja, a gondolkodásmód, nem változott a kezdetek óta, csak a technikának köszönhetően egyszerűbb és gyorsabb, szélesebb körben elérhető lett.

Ma egy egyszerű trükk, például az „áttűnés”, vagy a fel-, leblende, nem jelent problémát, egy kattintás az egész. A régi időkben ez igencsak időigényes feladat volt.

Mennyire szorosan dolgozik együtt a vágó és a rendező?

Természetesen nagyon szorosan. A vágó dolgozhat önállóan is, rendezőtől függ. A vágó a forgatókönyv mentén összevágja a filmet. De ez még általában nem a végleges változat. A rendező megérkezik a vágószobába és elkezdődik az alkotói folyamat, amiben sokat segíthet a vágó, aki adhat ötleteket, javasolhat megoldásokat.

Teljes körű alkotótársnak tekinthetjük a vágót?

Természetesen.

Speciális szakmának tűnik a filmvágó, a pályaválasztás előtt álló fiatalnak nem feltétlen jut eszébe ez a lehetőség.

Elmondható, hogy napjainkban a fiatalok körében egy rendkívül nagy érdeklődéssel bíró szakmáról beszélünk, régen ez talán nem így volt. Manapság már nem válik annyira szét a mozgókép készítés. Bárkinek a kezében lehet egy okostelefon, amivel forgatni lehet, esetleg vágni is, majd a kész alkotásokat felteszik a közösségi oldalakra. Bizony egyre inkább a látókörükbe kerül a filmkészítésen belül a vágás. Azt gondolom egyre evidensebb, hogy filmvágó szakra jelentkezzenek a diákok.

Kik azok a jelentkezők, akiknek érdemes megpróbálni a felvételit?

Az elhivatottaknak. A kreativitás olyan alapkövetelmény, amit talán magyarázni sem kell. A türelem és a képi látásmód is rendkívül meghatározó képesség ebben a szakmában.

A képi látásmódot befolyásolja-e az életkor és az élettapasztalat?

Igen is, meg nem is. Fiatal korban természetesen még kevesebb az élettapasztalat, de a képi látásmód, hogy mi a jó és mi nem az, hogy mik a helyes arányok, az kortól független. Egy jó képességű 19 éves fiatal is nagy magabiztossággal választhatja ki a legjobbat három különböző snittből.

Ez a képesség fejleszthető?

Hogyne. Rengeteg filmet kell nézni, és nagyon-nagyon sokat készíteni.

Milyen technikai tudással kell rendelkeznie egy jelentkezőnek?

Természetesen nem felvételi alapkövetelmény az AVID, vagy bármely más vágóprogram ismerete. Azokkal a hallgatókkal, akik bekerülnek az egyetemre, az elejéről kezdünk mindent, indulván a montázs elmélet és gyakorlat szintjénél. A harmadik év végére minden hallgató képes lesz önálló munkavégzésre, akár játékfilmekben is. Mindemellett természetesen zenei, dramaturgiai, filmtörténeti, hangmérnöki, fényelési ismereteket is kapnak, ami mind azt szolgálja, hogy önálló, kreatív, művészi munkát legyenek képesek végezni bármilyen műfajú filmben, legyen az játékfilm, kisfilm vagy dokumentumfilm.

Milyen eséllyel tud egy frissdiplomás vágó a szakmában elhelyezkedni?

Szerencsére vágót mindig keresnek. Munka van bőven. Természetesen nem mindenki fog azonnal nagyjátékfilmmel kezdeni, azonban sok televízió keres vágót a műsorokhoz, valamint a televízió- és dokumentumfilmekhez is.

Mit gondol, a dokumentumfilm-vágás műfajáról?

Azt hiszem, nem könnyű feladattal néz szembe a vágó, hiszen a dokumentumfilm nem írható le előre. A forgatás során sok a váratlan helyzet, ezért a rendező rengeteg anyagot vesz fel. Egy hatvan perces dokumentumfilmhez gyakran hatvan órányi felvétel készül. Ebből kiválogatni, hogy mi az, ami végül benne marad a filmben, nem egyszerű feladat, persze a játékfilmeknél is többszöröse a forgatott anyag a végső változatnak.

Előfordul, hogy a vágó és a rendező nincs egy véleményen. Ilyenkor kié a döntő szó?

Nehéz kérdés, mert ez valóban előfordul és bizony feszült helyzeteket teremt. Volt munkám egy olyan rendezővel, akinek egy snitt kivágását javasoltam a filmből – természetesen ragaszkodott ahhoz, hogy maradjon bent… Felpattant a székből és kiviharzott a folyosóra, ahol percekig idegesen járkált fel s alá. Idővel kicsit nyugodtabban visszajött és belátta, hogy ki kell vágni a részt. Természetesen mindenki azért harcol, hogy a film a lehető legjobb legyen. A közös ügy számít, és nem az, hogy kinek van igaza.

Mik pontosan a felvételi követelmények?

Egy általános műveltséget mérő tesztlap várja a jelentkezőket, erre ajánlott sok filmnézéssel, zenehallgatással, irodalmi, festészeti ismeretekbe való elmélyüléssel felkészülni, és nem csak a mai filmeket kell nézni, hanem a régieket is. Majd kreatív feladatok következnek, melyek a képi látásmódját próbálja feltárni a felvételizőnek, szerkesztési képességeit, történet mesélést, végül etűdöt kell majd összeállítani, de itt sem elvárás, hogy a vágó rendszert ismerje, mert van mód segítségre.

B. Török Fruzsina

Mozgókép - Filmvágás

Koncz Gabriella