MOZGÓKÉP - FILMHANG

Ifj. Erdélyi Gábor

Ezüst Medve díjas hangtervező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Filmhang I. és II. évfolyamának osztályvezetője

ZSIGMOND VILMOS MOZGÓKÉPMŰVÉSZETI INTÉZET

Mesélj kicsit magadról!

Egyszerre csöppentem a film és zene világába: apám Dr. Erdélyi Gábor Balázs Béla díjas hangmérnök, (ld Tizedes meg a többiek) az SZFE 6×6 (a mozgókép BA hat szakja) egyik elindítója, édesanyám Elek Zsuzsanna, zeneiskolai igazgatóhelyettes és zongoratanár. Már mindketten nyugdíjasok, de naponta beszélünk. Sokat köszönhetek nekik, szeretetteljes gyerekkorom volt. Zongorázni, dobolni és énekelni tanultam, rengeteg akusztikus koncerten játszottam, s tájfutóként sokat voltam az erdőben. Ezen hangi élményeim azóta is meghatározóak. Gimnázium után a GATE-n állattenyésztői, majd a Zeneakadémián zeneszerzői mesterdiplomát szereztem. Voltak kitérők, popzenekarok, Zeneakadémia, külföld, jazz, de végül 1991-től a filmhang készítésnél tettem le a kisszéket, s közel 100 – magyar és nemzetközi – játékfilm megalkotásában vehettem részt. Fantasztikus érzés volt ismert rendezőkkel, színészekkel, kollégákkal együtt dolgozni, akiktől rengeteget kaptam és tanultam: Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla, Maár Gyula, Törőcsik Mari, Sinkovics Imre, Darvas Iván, Garas Dezső – mind mondtak vagy mutattak olyasmit, amire rácsodálkoztam.

Mi az a hangtervezés?

Furcsa kettősség van egy dramaturgia által diktált, vagy saját szabad hangi világunk megértése és azok megvalósításának szigorúan reális keretei között. Meg akarom érteni a FILM üzenetét, belemerülni, s a hangi eszközrendszerrel segíteni a rendezőt, írót a gondolatok átvitelében.

Ha a kép egy pillanat, a hang ”az idő művészete”, egy folyamat, melynek az elején még nem tudom a végét. A minket körülvevő hangnyomás a gondolatainkban válik hanggá és metafizikai üzenetté, valamiféle csatorna alakul a tudatalattink belső világának rendszerébe és onnan vissza. Mint a betű mögötti gondolat, a kotta mögötti zene, a hangi üzenet összerendeződése is önmagunkban létezik. Ez végül is saját magunk útkeresése lehet, önismeret és fejlődés is egyben.

Technikailag: bár a hangzásigény megváltozásával a filmnyelv szabályrendszere talán nem változott, a szakma rendkívül specializálódott és új ismeretek elsajátítása vált szükségessé az oktatáson keresztül.

Megtiszteltetésnek érzem, hogy az új SZFE kezdetén meghívtak a tanári karba – a tanítás kihívást és felelősséget is jelent.

Nyilatkoztad valahol, hogy a csend fontos a filmben… Hogyan kell csendet csinálni? Mit jelet számodra az alázat?

A film „szent”. Egyébként is manapság rengeteg információ borít el minket, szétzilálja gondolatainkat, érzéseinket. A csend egyrészt akusztikai kérdés, másrészt a belső nyugalom megteremtése hozzásegít minket a megértéshez, jobb kommunikációhoz, amire nagy szüksége lenne most a világnak. A nyugalom vagy vihar előtti csend is szélesebb kontextusban kapja meg szerepét.

Mikor jó egy filmhang?

Ha a hang a film kifejező eszköztárának részese lesz, már működik. Ehhez nem kell hangosnak lennie, nem kell „mindig mindennek” szólnia. Viszont a hang az érzékelésünkben másodlagos információ a kép után, általában akkor vesszük észre, ha valamiért rossz vagy épp mellbevágó a hangélmény.

Berlinale? Legjobb hangtervező Ezüst Medve díjat vehettél át 2009-ben.

Igen, megtiszteltetés volt többezer film közül kiválasztottnak lenni.

A díjat két kollégámmal kaptuk, mert bár én voltam a hangtervező, az ő munkájukkal együtt volt teljes a Katalin Varga című film hangja.

Technikailag nem tudtunk versenyezni nagy európai stúdiókkal, a film mégis eltalálta a nézőket. Sokan gratuláltak, s meghívtak a Német Hangmérnöki Szövetség (VDT) tagjainak sorába.

Két év múlva ismét volt szerencsém megélni hasonlót Tarr Béla: Torinói ló című filmjével. Dolgoztam horrorfilmen Indiában, amerikai filmen Olaszországban…

De mindez már a múlt.

Visszatérve a jelenbe: nemrég pályaorientációs napot rendezett az Egyetem, ami azt jelentette, hogy 37 média szakos gimnazista látogathatott el az SZFE-re egy egész napos programra. Mit láttál, milyen az a generáció, aki majd tőletek veszi át a szakmát egyszer?

Minden simán ment. Egy médiaszakos középiskolai osztály tanára keresett meg azzal a kéréssel, hogy meséljek pályaválasztás előtt álló diákjainak a filmhang készítésről. Úgy gondoltam, hogy ez az Egyetem számára is jó bemutatkozási lehetőség lehet, s a vezetőség támogatott. Koncz Gabriella tanárnő a képvágásról, Almásy Péter hangmérnök oktató a film forgatási hangról, Janca Ákos zeneszerző-hangtervező elektronikus hangszintézisről, én filmhang dramaturgiáról, munkafolyamatokról, hangkép tervezésről tartottam előadásokat és workshopokat. Mindezt négy párhuzamos csoportban, rotációban valósítottuk meg. A diákok nagyon élvezték, öröm volt nézni a csillogó szemeiket. Másnap lelkendezve jeleztek vissza, hogy van, aki színész szeretne lenni, a másik operatőr, vágó és egykét hangos is akadt – remélem, eljönnek a felvételire.

A kérdésre válaszolva: csodálatos fiatalok, s remélem megőrzik mindazon lelkesedést és nyitottságot, amit látni véltem rajtuk. Szeretném megköszönni kollégáim és a vezetés segítőkészségét.

Milyen adottságokkal kell rendelkeznie annak a fiatalnak, aki úgy dönt, hogy az SZFE hangmesteri szakon szeretné tanulmányait folytatni?

Előny, ha tanult a Műszaki Egyetemen, közben elvégezte a Zeneakadémiát, gyakorlott filmes, és évek óta dolgozik egy profi hangstúdióban. Persze (félig) viccelek, így több lenne a tanár, mint a diák… Kell némi műszaki tudás. Kell a külső hallás és a lelki érzékenység. A beleélés képessége, belső hallás. Kell a türelem, kitartás, figyelem és fegyelem. Tűrőképesség, stressztűrés. Jó, ha tud hangszeren játszani, kell tudni megélni az előadás koncentrált pillanatát. Ismerjen jó filmeket. Legyen motivált és együttműködő. Járjon hangversenyekre, színházba, hiszen ezek az akusztikus hangélmények a hallást és a hang megértését, az operák, darabok librettói pedig a dramaturgiai érzékenységet, műveltséget is fejlesztik. Olvasson könyveket, legyen véleménye. Mivel specializálódik a szakma, valószínűleg mindenki a saját képességeinek megfelelő feladatkörben állja meg majd a helyét. Szeretném, ha – s ez megegyezik édesapám által 15 éve is megfogalmazott víziókkal – a hangmester MA szak létesítés elindulhatna, mely elvégzése után mindenki megtalálná a helyét akár mint játékfilmek forgató hangmestere, kreatív hangvágó, sound-designer, operák hangmérnöke, ambisonic-térhang specialista, akár interaktív hangok designere. Jómagam hat évig dolgoztam játékfejlesztő csapatban (neocoregames.com), s szerintem a digitális módszereknek a képalkotás területén való használata maga után húzza az újabb hangi alkalmazások használatát, így a szakemberek képzését is.

A felvételi vizsga milyen kihívások elé állítja a jelentkezőket?

A tavalyihoz hasonlóan a felvételi vizsgák három fordulóból állnak majd.

Az első forduló általános műveltség, zenei és filmes ismeretek felmérése. Kódok alapján soroljuk be a jelentkezőket: az írásbeli feladatsoron nem látunk neveket, csak kódszámokat, ez garantálja az igazságos elbírálást.

A második forduló hallásteszt, irányított figyelem és zenei intelligencia mérése is. Ha valaki már készített filmhez hanganyagot, hozzon el egy pár perces részletet, mutassa be, meséljen róla – mindent röviden, átgondoltan, összefogottan.

A harmadik fordulóban kapunk személyesebb benyomást a jelentkezőkről, érdekel a jellem, csapatmunka-készség, kommunikációs készség, a tolerancia és a türelem.

Azt javaslom, aki érdeklődik a filmhang készítése iránt, elhivatott, de még bizonytalan, jöjjön el a felvételire. Legrosszabb esetben tapasztalatot szerez, jó esetben megvalósulhatnak álmai. Mi szeretettel várjuk!