Színház- és Filmművészeti Egyetem | Színházi rendezőasszisztens

Herczeg Tamás

A Sinkovits Imre Színházművészeti Intézet intézetvezetője, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense

SINKOVITS IMRE SZÍNHÁZMŰVÉSZETI INTÉZET

Miért izgalmas a színházi rendezőasszisztensi hivatás és kiknek ajánlanád ezt a pályát?

Roppant sokszínű feladatkörre kell gondolni. A rendezőasszisztensi munka a színház működésének szinte teljes egészét átjárja. A rendezőasszisztensi hivatás alapvetően kétféle „vénát” igényel. A művészi érzékenységet, amibe beletartozik egy csipet alkotóvágy is, valamint egy kimondottan precíz, pragmatikus, empatikus és jól kommunikáló határozott személyiséget. Azoknak ajánlom, akik számára fontos a színházművészet és a színházi létezés, de nem alkotóként gondolnak magukra. Fontos, hogy a művészek teljesítményében maguk is feloldódjanak, ugyanakkor mindezt ne rajongói attitűdből tegyék.

Pontosan milyen feladatokat kell ellátnia a rendezőasszisztensnek?

A rendezőasszisztens a szövegkönyv nyomtatásától együtt dolgozik a születő produkcióval egészen addig amíg le nem veszik azt a műsorról. A próbafolyamat minden egyes részében jelen van. Az előadás műszaki stábjával, tervezőkkel, színházi tárakkal, művészeti titkársággal és természetesen a művészekkel is ő tartja a kapcsolatot. Mindent lát és mindenkiről mindent tudnia kell. Valójában, még a rendezőről is többet tud, mint bárki más.

Az előadás bemutatója után mi a feladata?

Az esetek egy részében a rendezők a bemutatót követően csak az első pár előadásig követik az előadást utána el kell engedniük, hiszen számukra új munka kezdődik. Ugyanakkor az előadásnak állandó „felügyeletre” van szüksége, ezért már a rendezőasszisztens felel. Ha felújítópróbára vagy beugrásra van szükség, akkor ezt a folyamatot is a rendezőasszisztens bonyolítja le. Természetesen az eredeti rendezői koncepción nem változtatva ő segíti az új szereplők munkáját. Abban az esetben, ha az előadáson ügyeletes rendezőként van jelen, látva az aznapi hibákat az előadás utáni megbeszélést is megtartja.

Tulajdonképpen a rendezőasszisztens kivonhatatlan szereplője az egyenletnek.

Kulcsszereplő, akinek a jelenléte sokrétű kompetenciát és habitust igényel.

Van ennél komplexebb feladat a színházcsinálásban?

Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az asszisztensi munka mellett képesnek kell lenni az ügyelői, súgó és kellékesi munkára is, nos akkor azt hiszem, ilyen mélységekben nincs ennél komplexebb feladat.

Mi a tapasztalatod, mennyire gondolkoznak ebben a hivatásban a fiatalok?

Meglehetősen nagy az érdeklődés a szak iránt. Az elmúlt felvételin hetvenen felül volt a jelentkezők száma és tíz hallgatóval kezdhettük el a képzést. Ezt a számot a következő évben növelni szeretnénk, hiszen a színházi szakmának olyan szereplőjéről van szó, aki elengedhetetlenül fontos.

Az életkor fontos kérdése-e a jelentkezésnél? Ha valaki új hivatásban gondolkodik, lehet esélye?

Természetesen, kizáró ok nincs.

Milyen elméleti tudást szerezhetnek a hallgatók a kétéves képzés alatt?

A színházi rendezőasszisztens szak nem BA, hanem kétéves felsőoktatási szakképzés, tehát négy féléves szakirányú képzés. Az elméleti tantárgyak között színháztörténetet, drámaelméletet, dramaturgiát, műszaki- és szcenikai ismereteket, sőt, pszichológiai és kommunikációs képzést is kapnak. A kommunikációs képzést kiemelten fontosnak tartom ebben a hivatásban, ugyanis nem elég a szakmaiságát tudni, azt képviselni is tudni kell. A színház belső viszonyrendszeriben rengeteget számít, hogy egy fontos információt, „igazságot” érvényesen ad-e át a rendezőasszisztens, vagy sem. A színész a próbák alatt „keresi” a rendezői szándékot, a szerep igazságát, de legfőképpen önmagát. Ez nem csupán érzékeny de kiszolgáltatott időszak is. A rendezőasszisztensnek boldogulnia kell kommunikációban azzal a megterhelő érzelmi és pszichés feladattal, hogy közvetítsen a már türelmetlen rendező és a még „keresni” akaró színész között. Időt kell szereznie a színésznek úgy, hogy közben a rendezői akarat is megvalósuljon. A végeredmény érdekében ezekben az esetekben a rendezőasszisztensnek úgy kell kommunikálnia, hogy mindkét fél bizalmát élvezze, és úgy érzzék számíthatnak rá, más a mozgásterük és épp ezért más a bizalmi faktorjuk is, mint a rendezőknek. Pótolhatatlan segítő az előadás megszületésében. Az elmélet mellett természetesen sok a gyakorlati képzés is. Elsajátítják a színházi ügyelés, a súgás és a kellékezés legfontosabb elemeit is.

A képzés kitér-e arra a kérdésre, hogy ebben a hivatásban nagyon patikamérlegen kell mérni a rendezőasszisztensek érzékenységét?

Kicsit előrébb indítanám. A jelentkezők nagy százalékban maguk is művészi pályára készültek, csak azt időközben elengedték. De olyan is akad szép számmal, akik művészi pályában gondolkodnak és a képzésünket jó indulásnak vagy ugródeszkának gondolják. A felvételi egyik fontos kérdése és feladata az, hogy kiderítsük a jelentkezőről, hogy képes-e azt a fajta egot félretenni az ügy érdekében, amire a kérdésed vonatkozott.

Miből áll pontosan a felvételi vizsga?

Mielőtt megérkeznének a jelentkezők a felvételi első napjára, motivációs levelet kell írniuk. Első fordulóban egy tesztet kell kitölteni, ezután egy elbeszélgetés következik, majd a gyakorlati feladatok. Megpróbálunk a lehető legkevesebbet tévedni a jelentkező és a magunk érdekében is. A teszt feladatai alapvetően színház intelligenciára és általános műveltségre irányuló kérdések, míg a szóbeli vizsga szerves része a vizuális rögzítő memóriára és a pontosságra irányuló gyakorlati feladatok. Tavaly például egy film és előadásrészlet alapján kellett felidézni a mozgásokat, hogy mikor milyen kellék, szereplők jelentek meg, vagy került ki.

Milyen elhelyezkedési reményei lehetnek egy jó rendezőasszisztensnek?

A negyedik félévben mindenki gyakorlatot tesz valamelyik kőszínházban, független színházban vagy bábszínházban. S míg ezt a gyakorlatot nem kezdheti el egy hallgató, addig is aktívan járjuk a független színházakat, zenés színházakat, vidéki színházakat, mert a cél az, hogy mire végeznek a színházak zömét ismerjék, saját szakmai kapcsolatrendszerrel bírjanak.

Az egyetem játszóhelyei lehetőséget adnak arra, hogy helyben lehessen gyakorlatot szerezni. A gyakorlati órák, a vizsgaelőadások alkalmával már az Egyetemen kialakulnak kapcsolatok az színházi rendezőasszisztensek, rendező és színészek között. Ezek a kapcsolatok az egyetemi éveket követően is élnek, alkotói team-ek alakulnak ki.

Az utolsó félévben már versenyt futunk az idővel, hogy a fontos szakmai gyakorlatokat mindenki elvégezze, ugyanis villámgyorsan szívja magába a végzett rendezőasszisztenseket a színházi szakma.

B. Török Fruzsina

SZÍNHÁZI RENDEZŐASSZISZTENS

Herczeg Tamás